Az adatforgalomban két kulcsfontosságú mérőszám létezik: a gigabit és a gigabájt. De mi a különbség a kettő között?

A bit a számítógépes tárolás legkisebb egysége, amely egy 0 vagy 1. Egy bit tárolhat egyetlen betűt a szövegben, egy decimális számot vagy egy színt. A bájtok viszont az információ alapvető egysége a számítógépes tárolásban és hálózatban.

Dr. Werner Buchholz 1955-ben találta fel a bájtot. A bájtot eredetileg nyolc bit (bináris számjegy) sorozataként definiálták. Azóta azonban a bájtot nyolc bitből álló információs egységként definiálták újra.

A gigabit az adatátviteli sebesség mértékegysége, míg a gigabájt az adattárolási kapacitás mértékegysége. Más szóval a gigabit azt méri, hogy milyen gyorsan lehet adatokat átvinni, míg a gigabájt azt, hogy mennyi adatot lehet tárolni.

Ebben a cikkben a gigabit és a gigabájt közötti különbséget vizsgáljuk meg, és azt, hogyan használják őket az adatok mérésére.

Néhány kérdés, amelyre megpróbálunk választ adni:

• Mik azok a bitek?
• Mik azok a bájtok?
• Ki találta fel a bájtokat?
• Mi a különbség a gigabit és a gigabájt között?

Bits: Az építőelemek

A források szerint a bitek az információ legkisebb egysége, amelyet a számítógép tárolni vagy feldolgozni tud. Egy bit lehet 0 vagy 1. Egy bit tárolhat egy szöveg egyetlen betűjét, egy decimális számot vagy egy színt. Valójában egy bit bármilyen típusú információt tárolhat, amely számként ábrázolható.

Ha egy csomó bitet összeraksz, mindenféle információt létrehozhatsz. 8 bit például egy bájt. Egy bájt egyetlen karakternyi szöveget tárolhat. Ha tehát van egy 8 karakter hosszúságú szöveges karakterláncod, az 1 bájt. Ha hosszú szöveges karakterláncod van, az több mint 1 bájt lesz.

Tudtad, hogy a "bit" szó valójában a "bináris számjegy" rövidítése? A számítástechnika kezdeti időszakában a biteket egyszerű információk, például az ábécé betűinek tárolására használták. Ahogy azonban a számítógépek egyre nagyobb teljesítményűvé váltak, a biteket egyre összetettebb információk, például képek és videók tárolására használták.

A biteknek két fő típusa van:

• Analóg bitek: Ezek a bitek folyamatosan változnak, mint az audio- vagy videojelek.
• Digitális bitek: Ezek a bitek diszkrét értékek, mint a bináris kód 0-ai és 1-jei.

A bitek a kontextustól függően fizikai formában (mint a számítógép memóriájában) vagy absztrakt formában (mint egy kommunikációs jelben) ábrázolhatók.

A bitek a tárolás legkisebb egységei

Az Atanasoff-Berry számítógép, amelyet John Atanasoff és Clifford Berry készített 1937-ben, az első elektronikus számítógép volt. . Ez jelentős áttörést jelentett a számítástechnikában, és megnyitotta az utat a modern számítógépek fejlődése előtt.

Az Atanasoff-Berry számítógép nagyban különbözött a ma használt számítógépektől. Vákuumcsöveken alapult, és az információ tárolására egy speciális technikát, az úgynevezett bináris kódolást használt. A sebesség és a memória tekintetében azonban nagyon korlátozott volt.

Korlátai ellenére az Atanasoff-Berry számítógép a számítástechnika egyik legnagyobb vívmánya volt. Ez volt az első olyan gép, amely emberi beavatkozás nélkül, gyorsan és pontosan oldott meg összetett problémákat. Ez tette lehetővé, hogy a számítógépeket számos alkalmazásban használják, az időjárás-előrejelzéstől kezdve az űrkutatásig.

Napjainkban a bitek digitális világunk alapvető részét képezik. Mindenféle információ tárolására használják őket; a telefonunkon hallgatott zenétől kezdve a közösségi médiában megosztott fotókig. És ahogy világunk egyre digitálisabbá válik, a bitek egyre fontosabbá válnak.

Dr. Werner Buchholz, a bájt feltalálója

Bytes: Bits által épített

A bájtok a digitális információ olyan egységei, amelyeket a számítógépek adattárolására használnak. A források szerint először a számítástechnika kezdeti időszakában vezették be őket, és azóta is a számítógépek működésének alapvető részét képezik. Ma a bájtokat mindenféle adat tárolására használják, a szövegtől és a képektől kezdve a zenéig és a videókig.

A bájt az információ alapvető egysége a számítógépes tárolásban és hálózatépítésben. 1955-ben Dr. Werner Buchholz találta fel a bájtot, amelyet eredetileg nyolc bit (bináris számjegy) sorozataként definiáltak. Azóta azonban a bájtot újraértelmezték, és nyolc bitből álló információs egységként definiálták.

A bájtokat különböző módon használják adatok tárolására, beleértve a képeket, a szöveget és a számítógépes programokat. Amikor például megnézel egy weboldalt, a szöveg és a képek, amelyeket látsz, bájtok formájában tárolódnak. Amikor letöltesz egy fájlt az internetről, az szintén bájtok sorozataként tárolódik.

Egy bájt nyolc bitből áll, amelyek a digitális információ legkisebb egységei. A bitek bináris formában egyetlen betűt, 0-t vagy 1-et tárolhatnak. A "macska" szó három bájt hosszú.

Mindannyian ismerjük a bájtokat, a digitális adatok bosszantó kis 8 bites egységeit. De tudtad, hogy valójában többféle bájt létezik? Ez igaz! Bár minden bájt 8 bites, a bájtoknak két fő típusa van:

• aláírt
• unsigned

Az előjeles bájtok pozitív és negatív számokat is tárolhatnak, míg az előjel nélküli bájtok csak pozitív számokat. Ez nem tűnik nagy dolognak, de valójában nagy különbséget jelent, amikor a számítógépek adatfeldolgozásáról van szó.

Tehát melyik bájt jobb? Nos, ez attól függ, hogy mire használod. Ha negatív számokat kell tárolnod, akkor előjeles bájtot kell használnod. Ha csak pozitív számokkal foglalkozol, akkor egy előjel nélküli bájt is elegendő.

Érdekes módon a bájtot az adatátviteli sebesség mérésére is használják. Például az internetkapcsolatot "akár 12 Mbps" sebességgel is reklámozhatják, ami azt jelenti, hogy másodpercenként akár 12 millió bájtot is képes átvinni.

A bájtok azért fontosak, mert a digitális adatok méretének mérésére szolgálnak. Amikor letöltesz egy fájlt az internetről, a fájl bizonyos számú bájttal rendelkezik. Minél több bájt van egy fájlban, annál nagyobb a fájl.

A bájtok típusait a következő táblázat tartalmazza:

Bájt típusok

Minden modern technológia a bitek és bájtok rendszerén alapul.

Gigabit és gigabájt közötti különbség

Valószínűleg sokat hallotta már a gigabit és a gigabájt kifejezéseket, különösen az internet sebességéről beszélve. De mit is jelentenek valójában?

A források szerint a gigabit egy olyan adategység, amely egymilliárd bitnek felel meg. A gigabájt viszont egy olyan adategység, amely egymilliárd bájtnak felel meg.

A gigabit az adatátviteli sebesség mértékegysége, míg a gigabájt az adattárolási kapacitás mértékegysége. Más szóval a gigabit azt méri, hogy milyen gyorsan lehet adatokat átvinni, míg a gigabájt azt, hogy mennyi adatot lehet tárolni.

Most, hogy már tudja a különbséget, talán elgondolkodik azon, hogy miért fontos ez. Végül is a legtöbb embernek nem kell tudnia, hogy pontosan hány bit vagy bájt van egy gigabájtban. De amikor az adattárolásról beszélünk, fontos, hogy pontosak legyünk. A bájtok nagyobb adategységet jelentenek, mint a bitek, így egy gigabájt nyolc gigabitnek felel meg.

Amikor az internet sebességéről beszélünk, a másodpercenkénti gigabit (Gbps) szám az, ami igazán számít. Ez az egy másodperc alatt átvihető adatbitek száma, és ez egy jó módszer a különböző internetszolgáltatók sebességének összehasonlítására.

A gigabit sokkal gyorsabb, mint a gigabájt. A gigabit másodpercenként (Gbps) 1000 megabit/másodpercnek (Mbps) felel meg, míg egy gigabájt csak 8000 megabitnek felel meg. Ez azt jelenti, hogy egy gigabites kapcsolaton keresztül 125 megabájt/másodperc sebességgel lehet adatokat továbbítani, míg egy gigabájtos kapcsolaton keresztül csak 15,6 megabájt sebességgel.

A bitek és bájtok közötti különbségekről többet megtudhat az alábbi videón keresztül:

Bits vs. Bytes

Melyik a gyorsabb Gigabit vagy Gigabyte?

Egy gigabit gyorsabb, mint egy gigabájt. Egy bájt nyolc bit. Tehát egy gigabájt nyolcmilliárd bit. Egy gigabit viszont csak egymilliárd bit. Ez azt jelenti, hogy egy gigabit nyolcszor gyorsabban tud adatokat továbbítani, mint egy gigabájt.

Hány GB van egy gigabájtban?

Technikailag egy gigabájt (GB) 1000 megabájt (MB), de a valóságban a dolgok nem ilyen egyszerűek. Amikor a tárolásról van szó, a gyártók szeretnek kerekíteni.

Tehát míg egy GB-ban 1000 MB van, a legtöbb gyártó azt mondja, hogy egy GB-ban 1024 MB van. Így úgy reklámozhatják termékeiket, hogy több tárhelyet tartalmaznak, mint amennyit valójában tartalmaznak.

A Gbps egy gigabájt?

Nem, a Gbps nem gigabájt. A Gbps a "gigabit per másodperc" rövidítése, és az adatátviteli sebesség mértékegysége.

Egy Gbps megegyezik 1000 megabit/másodperccel (Mbps). A gigabájt azonban az adattárolási kapacitás mértékegysége. Egy gigabájt 1000 megabájtnak felel meg.

Következtetés

• A bit a számítógépes tárolás legkisebb egysége, amely lehet 0 vagy 1. Egy bit tárolhat egyetlen betűt a szövegben, egy decimális számot vagy egy színt. Valójában egy bit bármilyen típusú információt tárolhat, amely számként ábrázolható.
• A bájt az információ alapvető egysége a számítógépes tárolásban és hálózatépítésben. 1955-ben Dr. Werner Buchholz találta fel a bájtot, amelyet eredetileg nyolc bit (bináris számjegy) sorozataként definiáltak. Azóta azonban a bájtot újraértelmezték, és nyolc bitből álló információs egységként definiálták.
• A bájtokat Dr. Werner Buchholz találta fel 1955-ben.
• A gigabit az adatátviteli sebesség mértékegysége, míg a gigabájt az adattárolási kapacitás mértékegysége. Más szóval a gigabit azt méri, hogy milyen gyorsan lehet adatokat átvinni, míg a gigabájt azt, hogy mennyi adatot lehet tárolni.

Kapcsolódó cikkek

Békebíró VS rendőrtiszt: a különbségek

A különbség az aranyozott és az aranyozott bélyegző között; Aranyozott kötés

"Szeretek olvasni" VS "Szeretek olvasni": Összehasonlítás