A zivatar az instabil levegőből alakul ki. A nedves levegőt a nap felmelegíti, és amikor elég meleg ahhoz, hogy felemelkedjen, ezek a nagy emelkedő mozgások megmozgatják a körülötte lévő levegőt, és turbulenciát hoznak létre. A forró, nedves levegő felemelkedik a felső légkör hűvös, vékony levegőjébe.

A levegőben lévő nedvesség lecsapódik és eső formájában lehull. A felszálló levegő hűlni kezd és visszasüllyed a föld felé. A süllyedő, lehűlt levegőt az eső még jobban lehűti.

Így gyorsabban zuhan lefelé, a föld felé sietve. A talaj szintjén a gyorsan mozgó levegő kifelé fröccsen, szelet keltve. Esőt hozó felhő, amely villámokat is produkál. Minden zivatar veszélyes.

Még a zivatarok is villámlást okoznak. Légköri egyensúlyhiány, vagy több körülmény kombinációja hozza létre, beleértve a légkörben gyorsan terjeszkedő instabil meleg levegőt, a felhők és az eső kialakulásához elegendő nedvességet, tengeri szellőt vagy hegyeket. A vihar a meleg, nedves levegő rétegében keletkezik, amely nagy és azonnali feláramlással emelkedik a légkör nyugodtabb régiójába.

A zivatar rövid ideig tartó időjárási zavar, amelyet villámlás, heves esőzés, mennydörgés, erős szél stb. jellemez.

Míg a szétszórt zivatarok szétszóródnak a területen, az elszigetelt zivatarok egyértelműen egyedül vannak, és csak egy helyre koncentrálódnak.

Fedezzük fel az elszigetelt és elszórt zivatarok közötti különbségeket.

Miért alakul ki a zivatar?

Zivatarok a világ minden részén előfordulnak, gyakran a középső szélességi körökben, a trópusi térségből felszálló meleg és nedves levegő találkozik a sarki szélességről érkező hűvösebb levegővel. Leginkább a nyári és tavaszi hónapokban fordulnak elő.

A nedvesség, az instabil levegő és a felhőzet az elsődleges oka ennek az időjárásnak. A levegőben lévő nedvesség jellemzően az óceánból származik, és a felhők kialakulásáért felelős.

A labilis nedves meleg levegő hideg levegőbe emelkedik. A meleg levegő nyugodtabbá válik, ami a vízgőznek nevezett nedvességet okozza. Apró vízcseppeket képez, amelyeket kondenzációnak nevezünk.

A nedvesség kötelezően szükséges a zivatarok kipufogógázának előállításához, és csapadék A zivatarok felelősek a súlyos időjárási jelenségek kialakulásáért.

Heves esőzéseket hoznak, amelyek áradásokat, erős szelet, jégesőt és villámlást okoznak. Egyes felhőszakadások tornádókat is hozhatnak.

A zivatarok típusai

A meteorológia szerint négyféle zivatar alakul ki, a légkör különböző rétegeiben uralkodó szélviszonyoknak megfelelően.

• Egysejtű zivatar

Ez egy rövidebb, gyenge életű vihar, amely egy órán belül növekszik és elhal. Ezeket a viharokat úgy is nevezik, hogy pulzáló viharok.

A rövid élettartamú cellák egy feláramlásból állnak, amely gyorsan emelkedik a troposzférában. Az átlagszéllel együtt mozognak, és gyenge függőleges nyírás mellett fordulnak elő a légkör legalsó 5-7 km-es magasságában.

• Többcellás zivatar

Ezek a viharok hosszú ideig tartanak, mivel képesek megújulni az új sejtek növekedésével. Ha ezek a viharok lassan mozognak, a tartósan heves esőzések villámárvizeket okozhatnak.

A vihar elülső részén a csapadékkal együtt egy, a feláramlástól teljesen különálló leáramlás is kialakul. Amikor a feláramlás eléri a maximális intenzitást, akár 3/4"-os jégesőt is produkálhat.

• Szuper-cella zivatar

A szupercellák akkor alakulnak ki, amikor a környezet nyírási termikus instabilitása végső soron megegyezik. A szupercelláknak három típusa van: klasszikus csapadék, alacsony csapadék és magas csapadék.

• Klasszikus szupercellák

Egy elszigetelt vihar, amely a klasszikus "kampós visszhanggal" rendelkezik. A felsőbb szinteken erős visszaverődés található. Ezek tornádókat, nagy jégesőt és erős szelet produkálnak.

• Alacsony csapadékmennyiségű szupercellák

Az alacsony csapadékmennyiségű szupercella leginkább a nyugat-texasi száraz vonal mentén fordul elő. Ezek a viharok átmérőjükben kisebbek, mint a hagyományos szupercellák. Ennek ellenére még mindig képesek heves időjárást, például nagy jégesőt és tornádót produkálni.

• Nagy csapadékú szupercellák

A nagy csapadékú szupercella gyakoribb. Keletebbre, a síksági államból megy az ember.

Kevésbé elszigeteltek, mint a szupercellák másik két formája, és több csapadékot termelnek, mint a tipikus szupercellák, továbbá képesek nagy jégeső és tornádó kialakulására.

Elszigetelt zivatar

Ezeket a viharokat légtömegeknek vagy helyi zivataroknak is nevezik. Ezek jellemzően függőleges szerkezetűek, viszonylag rövid életűek, és általában nem okoznak heves időjárást a földön. Az izolált kifejezést a zivatar viselkedésének meghatározására használják.

A felhők nem tudták közvetlenül a légkörbe leadni energiájukat (villámok). Tegyük fel, hogy zivatar előtt sötét volt. Mert a felhőknek fel kell töltődniük, villámokat kell produkálniuk, ami a gázok kisülését okozza. Ezt a kisülést izolált zivatarnak nevezzük.

Az elszigetelt viharokat a legnehezebb előre jelezni. Egy terület lehet teljesen napos, miközben a távolban mindössze 10 vagy 20 mérföldre tombol egy zivatar. Bár egy területre koncentrálódik, a szupercellák osztályozásába tartozik.

Heves esőzések, jégeső és nagy, sötét gomolyfelhők vannak. Erős szelek és valószínűsíthetően tornádók is előfordulnak.

Az elszigetelt zivatarok okai

• Ezt a talaj felmelegedése okozza, amely felmelegíti a felette lévő levegőt, és a levegő felemelkedését okozza.
• Rövid ideig tartó eső, kisebb jégeső és némi világítás keletkezik. 20-30 percig tart.
• A nedvesség az óceánokból származik, az instabil levegő akkor alakul ki, amikor meleg, nedves levegő van körülöttünk, a felhajtóerő pedig a különböző légsűrűségű levegőből ered.
• A napfény felmelegedése lényeges tényező a lokálisan elszigetelt zivatarok kialakulásának elősegítésében. A legnagyobb elszigetelt zivatarok késő délután és kora este keletkeznek, amikor a felszíni hőmérséklet a legmagasabb.
• Az elszigetelt zivatarok jellemzően súlyos károkat hagynak maguk után, amikor megtörténik.

Veszélyesek az elszigetelt zivatarok?

Az elszigetelt zivatarok intenzívebbek és veszélyesebbek, mert a körülmények olyan gyorsan romolhatnak. Ezek a viharok igen erősek lehetnek, és ritka esetekben akár tornádószerűvé is válhatnak.

Elszórt zivatar

Ezek többsejtű fürtös zivatarok. Nem olyan erős, mint az izolált zivatarok szupercellája. De az időtartama hosszabb annál. Csak csekély veszélyt jelent közepes méretű jégesővel, gyenge tornádóval és villámárvizekkel.

Számos és nagyobb területet fed le. Lehetséges, hogy egy adott helyen több zivatar is lecsap. A szórványos zivatarral előrejelzett területen gyakran számos zápor fordul elő a nap folyamán. A lefedettségi különbség miatt ez a legveszélyesebb zivatar.

Ezek a viharok olyan vonalas szerkezeteket képezhetnek, amelyek hosszabb ideig tartó rossz időjárás kialakulásához vezetnek. E viharok kialakulása azt jelenti, hogy az adott területen 30%-50%-os esés valószínűsége áll fenn.

Hogyan alakulnak ki a szórványos zivatarok?

• Nedvesség, labilis légkör, aktivizált időjárás és gyapjas szél szükséges a szórványos vihar kialakulásához.
• Egy erős függőleges szélsebesség és egy széllökésfront is hozzájárulhat ennek az időjárásnak a kialakulásához.

Mennyire veszélyes egy elszórt zivatar?

Gyorsan kialakulhatnak, és veszélyes szél- és hullámviszonyokat teremthetnek. Váltakozó és viharos szelet, villámlást, vízpárahullámokat és heves felhőszakadást hozhat, és egy kellemes napot katasztrófákkal teli rémálommá változtathat.

A zivatarok pozitív és negatív hatásai

A zivatarok nagyon károsak, ha villámlással, viharos széllel és heves esőzéssel járnak. Az emberekre, az állatokra, a természetre és a közterületekre is hatással vannak.

Sok ember és állat pusztul el ennek a jelenségnek köszönhetően, amelynek számos pozitív és negatív hatása van a világra.

Pozitív hatások

1. Nitrogéntermelés

A nitrogén a zivatarok alapvető előnye a természetben. A zivatarok kialakulásakor természetes nitrogénpálya jön létre. A nitrogén létfontosságú a növények növekedéséhez.

2. A Föld elektromos egyensúlyának fenntartása

A zivatarok segítenek fenntartani a Föld elektromos egyensúlyát. A föld negatív töltéssel rendelkezik, a légkör pedig pozitív irányítású. A zivatarok segítenek a földnek átadni a negatív mennyiséget a légkörbe.

3. Ózon előállítása

A zivatarok egyik legpozitívabb hatása az ózontermelés. Az ózon egy üvegházhatású gáz, amely nagyon fontos a Föld felszíne számára. A világ pajzsa a szennyezéssel és a Nap kozmikus energiájával szemben.

Negatív hatások

1. Halál a villámcsapás által

A zivatarok villámcsapásokat okoznak, amelyek nagyon veszélyesek a Földre nézve, évente körülbelül 85-100 ember halálát okozzák, és közel 2000-3000 ember sérülését okozzák. Emellett nagymértékben károsítják a termést és az állatokat.

2. Villámárvíz

Ez a zivatarok egyik legveszélyesebb hatása a társadalomra. Emiatt sok autót elmos a víz, megtöltve a lefolyó területeket, házakat, közterületeket, kóbor állatokat stb. Évente mintegy 140 embert érint a villámárvíz.

3. Üdvözlet

Évente közel 1 milliárd értékű vagyontárgyakban és terményekben okoznak kárt. A jelentős jégeső 100 mérföld/órás sebességgel mozog, és megöli a vadon élő állatokat és pusztítja a természetet. A jégeső egy zivatar esetén lehetséges esemény; a létezéséhez megfelelő légköri rendellenességet hoz létre.

4. Tornádók

A tornádó a leghevesebb és legrobosztusabb szél. Több száz épületet, pálya utakat, raktárakat, üzlethelyiségeket stb. pusztíthat el. évente átlagosan 80 halálos áldozatot és közel 1500 sérültet regisztrálnak.

Különbség az elszigetelt és az elszórt zivatarok között

Következtetés

• Az elszigetelt és a szórt zivatarok közötti fő különbség az érintettségi tartományukban van. Az elszigetelt zivatarok egy régió egyes területeit érintik, a szórt zivatarok viszont drágább területeket fednek le.
• Az elszigetelt zivatarok gyengék és rövid életűek, bár a szórt zivatarok szintén rövid életűek, de erősebbek és hatékonyabbak.
• Mindkét típusú vihar erős szelet, heves esőt és jégesőt produkál. Néha elszórt zivatarok tornádókat is előidéznek.
• Az elszórt zivatarok előrejelzése 30%-40%, az elszigetelt zivataroké pedig 20%.