Sokan gyakran hajlamosak összekeverni a kapitalizmus és a korporatizmus kifejezéseket. A magántulajdonhoz bizonyos szabályok és előírások kapcsolódnak, amelyeket be kell tartani. Ezek irányítják az embereket a magántulajdonhoz való jogukról és jogaikról.

A köztulajdonhoz kapcsolódóan a közhasználatra vonatkozó törvények is léteznek. A kapitalizmus és a korporatizmus kifejezések kiemelik ezeket az emberi jogokat magán- és közszférában.

Bár mindkettő összefügg, a fogalmak mégis teljesen különböznek egymástól. Ha kíváncsi vagy, hogy miben különböznek egymástól, akkor a legjobb helyen jársz. Ebben a cikkben rávilágítok mindarra, hogy miben különbözik a kapitalizmus a korporatizmustól.

Tehát lássunk hozzá!

Mi a korporatista rendszer?

A korporatizmus, más néven korporatív állameszme egy politikai kultúra. Ez a kollektivista politikai ideológia a társadalom korporatív csoportokon keresztül történő megszervezését szorgalmazza.

Ezek a vállalatcsoportok a társadalom alapját képezik és úgy tekintik az állam. Például a mezőgazdasági, a munkás, a katonai, a tudományos vagy az üzleti csoportok a korporatizmus kategóriájába tartoznak. Mindannyian közös érdekeik alapján kapcsolódnak össze.

A korporatizmus társadalmi előnyökkel jár. A korporatizmusban a piacon nincs nagy verseny, ellentétben a kapitalista piaccal. Ez azért van, mert a hatalom a kormánynál van, és a hatalom csak egy vagy két, a piacon működő intézménynek adatik meg.

A korporativizmusban zajló cserét úgy nevezik, hogy önkéntelen csere. Ezért az intézmények nem egyéni hatóság, hanem követik kormányzati szabályok és előírások.

Alapvetően a korporativitással kapcsolatos vállalkozások és intézmények a kormányzati szabályok szerint működnek. Ez azt jelenti, hogy a hatóság fele a kormány kezében van, és a nyereség vagy az elért haszon az adott terület lakosságát illeti meg.

A korporatizmus kifejezés a latin corpus szóból származik, ami testet jelent. Ha belegondolunk, a korporatizmus úgy működik, mint a testrészeink. Ez azért van, mert minden ágazatnak különböző funkciói vagy szerepei vannak, amelyeket a társadalomban játszanak.

Nézze meg ezt a videót, amely röviden ismerteti a korporatizmus fogalmát:

Remélhetőleg így már érthetőbb lesz!

Mi a példa a kapitalizmusra?

Egy figyelemre méltó példa A kapitalizmus egyik legjelentősebb eleme a megavállalatok létrehozása, amelyek egy sor magánszemély és intézmény tulajdonában vannak.

Ezek a hatalmas vállalatok a kormányzat minimális beavatkozásának köszönhetően jöttek létre, és a magántulajdonjogok védelme miatt.

A kapitalizmus alapvetően egy pénzügyi rend. A személyes tulajdonon alapul. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonosnak teljes hatalma van a vállalkozása vagy intézménye felett.

Az ilyen vállalkozásokban előállított munka semmilyen módon nem kapcsolódik közhasznú vagy társadalmi fejlődéshez. Egyszerűen csak a profit vagy a személyes haszonszerzés a célja.

Ebben az üzletben minden döntést maga a tulajdonos hoz. A pénzügyi jogoktól a haszonkulcsokig szinte minden tényezőt a vállalkozás vagy intézmény tulajdonosa állít be.

A független tulajdonlásnak és a teljes hatalomnak köszönhetően a kapitalista piacon nagyon nagy a verseny!

A kapitalizmus fő fókusza a profit. A Wall Street és a tőzsde a kapitalizmus legnagyobb megtestesítői. Ezek olyan nagy, nyilvánosan jegyzett vállalatok, amelyek tőkebevonás céljából részvényeket értékesítenek.

A részvényeket a befektetők egy olyan rendszeren keresztül veszik és adják el, amely a kereslet és kínálat által közvetlenül befolyásolt árakat diktál. A kapitalizmus az egyenlőtlenségek megteremtéséről ismert.

Az itt lezajló cserét nevezik önkéntes csere. Az eladók és a vevők semmilyen kényszer nem korlátozza őket a pénz- vagy haszonügylet során. A finanszírozás és a szponzorálás magánjelleggel történik.

Mi a különbség a kapitalizmus és a korporatizmus között?

A fő különbség az, hogy a kapitalizmus a társadalmi-gazdasági szerveződés egy formája. A személyes vagy magántulajdonhoz kapcsolódik, amely a személyes haszon termelését irányítja.

Másrészt a korporatizmus kifejezés politikai meggyőződés. Rávilágít arra, hogy a vállalati csoportok, például a hadsereg, az üzleti élet vagy a mezőgazdaság, hogyan dolgoznak a társadalom javára.

A korporatizmus a köz- vagy társadalmi hasznot szolgálja. Míg a kapitalizmus csak a személyes jogokhoz és a profithoz kapcsolódik. Nem kapcsolódik semmilyen közérdekhez.

A vállalkozást működtető személy teljes tulajdonjoggal vagy felelősséggel rendelkezik a vállalkozás felett. Ez azt jelenti, hogy az ilyen szervezet által termelt haszon vagy nyereség személyes használatra szolgál.

A korporatizmus azonban nem így működik, és a közjó érdekében működik. A korporatista rendszerekben az intézmények a kormány által előírt szabályok és előírások szerint működnek.

Ez azt jelenti, hogy korlátozott hatáskörrel rendelkeznek az intézet felett, és a finanszírozás felét is az állami kormányzat végzi.

Röviden: a kapitalizmus olyan gazdasági rendszer, amely elismeri az egyéni jogokat, míg a korporatizmus olyan politikai és gazdasági rendszer, amely a társadalmi igazságosság elérésére törekszik.

A kapitalista piac sokkal inkább versenyző jellegű, mint a korporatista piac. Ennek oka, hogy nincsenek kormányzati szervek által rájuk erőltetett szabályok. A korporatizmusban a piacot egy vagy két intézmény uralja, és így kevesebb a verseny.

Mondhatnánk, hogy a kapitalista társadalom központi figurája az egyén, aki a személyes hasznáért dolgozik. Ezzel szemben a korporatista rendszer központi figurája a politikai közösség. Ez az egyén önmegvalósításáért dolgozik.

A kapitalizmus individualista társadalom, míg a korporatizmus tisztán kollektivista. Ezen túlmenően, a munkaügyi kérdések tekintetében az, hogy a kapitalizmus az ilyen kérdéseket kollektív tárgyalások útján oldja meg. A menedzsment és a szakszervezet képviselői összeülnek, hogy közös konszenzusra jussanak a kérdésben.

Összehasonlításképpen a korporatizmus a munkaerőt és a menedzsmentet érdekcsoportokba vagy vállalatokba szervezi. Ezután képviselőiken keresztül tárgyalnak a munkaügyi kérdéseket is tartalmazó problémákról.

A kapitalizmus és a korporatizmus ma is létezik, egymás mellett élnek, és a politikusok elfogadják őket, mint érdekérvényesítő eszközöket.

A részvényeket a kapitalista piacon veszik és adják el.

A korporatizmus a kapitalizmus mellékterméke?

Sokan hajlamosak azt hinni, hogy a kapitalizmus közvetlenül a korporatizmushoz vezet. Azt eredményezi, hogy a milliárdosok és a nagyvállalatok uralják a társadalmat. Ez azért van így, mert ez egy olyan rendszer, amelyet arra terveztek, hogy sokak vagyonát csak kevesekhez juttassa el.

A kapitalista rombolás világában az egyik érv az, hogy nem maga a kapitalizmus a probléma, hanem a korporatizmus. A korporatizmus arra utal, ahogyan a nagyvállalatok uralják a piacot, valamint a kormányokat és a politikát.

Egyesek szerint azonban a korporatizmus csupán a kapitalizmus legmagasabb fokának tekinthető. Úgy vélik, hogy ha a nagyvállalatokat megfelelően szabályoznák, akkor a kapitalizmus úgy működne, ahogyan azt tervezték.

A vállalati dominancia azonban nem a kapitalizmus véletlenje, hanem annak elkerülhetetlen következménye.

Sokan azt is hiszik, hogy a kapitalizmus és a korporatizmus között nincs különbség. A köztük konstruált különbségtétel hamis. Alapvetően a kapitalizmus hívei állítják elő, akik a korrupciót akarják elfedni.

Jól akarják érezni magukat, hogy a profit érdekében támogatnak egy embertelen és instabil rendszert.

Bár egyesek szerint a kapitalizmus és a korporatizmus ugyanaz, sokan különbséget tesznek a két fogalom között. Úgy vélik, hogy a kettő nagyon is különbözik egymástól, mert a korporatizmus a szabad piac ellensége.

Meg akarja szüntetni a versenyt, ellentétben a kapitalistákkal, akik fel akarják venni azt. Nézze meg ezt a táblázatot, amely különbséget tesz a korporatizmus és a kapitalizmus között:

Remélem, ez segít!

A Microsoft egy vezető vállalat, amely szintén hozzájárul a kapitalizmushoz.

Az USA kapitalista vagy korporatista?

Az évek során Amerika kapitalista társadalomból korporatista társadalommá fejlődött, ezért demokratikusból korporatista gazdasággá vált.

Alapvetően az USA vegyes gazdasággal rendelkezik, hasonlóan más virágzó ipari nemzetekhez. A korporatizmus a vegyes gazdaság eredménye.

Az ilyen speciális érdekcsoportok felemelkedése csak akkor lehetséges, ha a kormánynak jogi felhatalmazása van arra, hogy szabályokat állapítson meg. Ekkor válnak ezek az érdekcsoportok "érdekeltté" abban, hogy a szabályokat a maguk javára hajlítsák.

Az USA soha nem volt teljesen kapitalista, jelenleg pedig korporatista. Az USA azonban egykor az egyetlen nagy ország volt, amely a kapitalizmust követte. A kapitalizmus által vezérelt innováció az egyik fő oka annak, hogy az USA olyan globális vállalatok, mint az Apple, a Microsoft, a Google és az Amazon.

Az USA szövetségi kormánya nem tulajdonosa ezeknek a vállalatoknak. Ezek a vállalatok azonban még mindig döntő szerepet játszanak az USA-ban, és szuperhatalomként vannak elismerve. Ez teszi az USA-t az egyik legnagyobb kapitalista országgá.

Ilyen volt a 19. századi Egyesült Államok, amelyet általában vegyes gazdaságnak neveztek. Az ilyen vegyes gazdaságok a szabad piac mellett lehetővé teszik a közjó érdekében történő kormányzati beavatkozásokat is.

Sokan úgy vélik, hogy az USA ideológiája kapitalista ideológia. Úgy vélik, hogy a korporatizmus csak egy módja annak, hogy ezek az emberek megpróbálják megvédeni kapitalista ideológiájukat.

Íme néhány kapitalista ország listája:

• Szingapúr
• Ausztrália
• Georgia
• Svájc
• Hong Kong

Végső gondolatok

Pontosabban, a kapitalizmus és a korporatizmus közötti fő különbség az, hogy az előbbi a profitra összpontosít, míg az utóbbi a társadalmi fejlődésre és a közjóra.

A kapitalizmusban a teljes hatalom az intézmény tulajdonosáé. Ők egyedül felelősek minden, a vállalkozással kapcsolatos döntésért, és számos emberi jogot is meghatároznak.

Másrészt a korporatizmusban a hatalom fele a kormány kezében van. Állami támogatásban és finanszírozásban részesülnek. A kormány előírja a szabályokat, amelyeket be kell tartani.

A kapitalizmus individualista társadalmat hoz létre, míg a korporatizmus kollektivista társadalmat. Az embereknek mindig tisztában kell lenniük a jogaikkal, mind a személyes, mind a nyilvános jogokkal. Ez segítene nekik abban, hogy felismerjék a csalás bármely formáját.

Remélem, ez a cikk segített tisztázni a korporatizmus és a kapitalizmus közötti különbséget!

MI A KÜLÖNBSÉG A FÉNY ÉS A TÜKRÖZÉS KÖZÖTT? (MAGYARÁZAT)

MI A KÜLÖNBség az ASOCIAL & ANTISOCIAL között?

MI A KÜLÖNBSÉG AZ INTJ ÉS AZ ISTP SZEMÉLYISÉG KÖZÖTT? (TÉNYEK)