Ekvivalenciapont vs. végpont - Mi a különbség köztük egy kémiai reakcióban? - Minden különbség
Tartalomjegyzék
A kémiai reakció olyan reakció, amelyben kémiai változás következik be, amikor két vagy több anyagot egyesítünk egymással, így egy új anyagot alkotva. A kémiai reakcióknak kivételes jelentősége van mindennapi életünkben. Ez a cikk a kémiai reakciókról szól. Itt az egyenértékpont és a végpont közötti különbségeket fogjuk megvitatni egy kémiai reakcióban. Mindkettő fontos az analitikai vizsgálatokban.kémia.
A fő különbség az ekvivalenciapont és a végpont között az, hogy az ekvivalenciapont akkor jön el egy titrálási folyamatban, amikor a titrálószer móljai megegyeznek a titrálószer móljaival. A folyamat végpontját azonban akkor érjük el, amikor a reakció végbemegy, és az anyag megváltoztatja a színét. Ez azt jelenti, hogy a reakcióképes anyagból a szükséges mennyiség bekeveredett az oldatba.
Az ekvivalenciapontot már azelőtt el lehet érni, hogy a kémiai reakcióban színváltozás következne be. Másrészt a végpontot akkor érjük el, amikor a kémiai reakcióban színváltozás következik be. Az ekvivalenciapont egy elméleti pont, a végpont pedig nem fogalmi pont. Ez egy tényleges pont, amelyet a laboratóriumban fedezünk fel.
Az ekvivalenciapont egy kémiai folyamat során többször is bekövetkezhet. A végpont azonban csak egyszer következik be egy kémiai folyamat során.
Mielőtt rátérnénk a témára, hadd magyarázzam el a kémiai reakció definícióját.
Mi a kémiai reakció definíciója?
Olyan reakció, amelynek során két vagy több anyag egyesülése során kémiai változás következik be, és új anyag keletkezik. A kémiai reakció során a reakciópartnerek alapatomjai átcsoportosulnak, és ennek eredményeként különböző anyagok, mint termékek keletkeznek. A termékek a reakciópartnerektől eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek.
Ezek a reakciók a technológia, a társadalom, sőt a létezés alapvető aspektusai. A kémiai változásokkal járó, évezredek óta ismert és gyakorolt tevékenységek közé tartozik a tüzelőanyagok fűtése, a vasolvasztás, az üveg és a kerámia előállítása, a sörkészítés, a bor és a sajt előállítása.
A példák a következők:
- A vasat (Fe) és a ként (S) összekeverjük, hogy vas-szulfidot (FeS) képezzünk.
Fe(s) + S(s) → FeS(s)
- A kalcium-oxid (CaO) és a víz (H20) összekapcsolásával olvasztott meszet készíthetünk. A reakció a következő lesz,
Cao(s) + H2O (l) → Ca (OH) 2 (s)
- Az elektrolízis egy endoterm tevékenység, amely a vizet alkotó atomjaira bontja. Ezt a folyamatot nem hőenergia, hanem elektromos energia felhasználásával végezzük el. A reakció lesz.
2 H 2 O(g) → 2 H 2 (g) + O 2 (g)
A titrálási folyamathoz mind az ekvivalencia, mind a végpont szükséges.
Hányféle kémiai reakció létezik?
A legtöbb kémiai reakciót öt kategóriába sorolhatjuk Ahhoz, hogy meg tudjuk jósolni az ismeretlen reakciók termékeit, az összes ilyen reakció részletes ismerete szükséges. Az alábbiakban a kémiai reakciók öt típusát ismertetjük,
Lásd még: Mi a különbség a "Located in" és a "Located at" között? (Részletes) - Minden különbség- Égési reakció
- Egyszeri elmozdulásos reakció
- Kettős elmozdulásos reakció
- Kombinációs reakció
- Bomlási reakció
Mit kell tudni az ekvivalenciapontról egy kémiai reakcióban?
Az ekvivalenciapont definíciójának megértéséhez tudnia kell, hogy a következőkről van szó a titrálás tényleges pontja, ahol az egyik titrálószer móljai megegyeznek a másik titrált anyag móljaival. Ezt a pontot nevezik ekvivalenciapontnak.
Például egy sav-bázis titrálásnál a bázis móljai az ekvivalenciapontban egyenlővé válnak a sav móljaival. A titrálás előrehaladtával a pH változását használjuk a sav-bázis titrálások nyomon követésére. Az ekvivalenciapont nem egyenlő a titrálási folyamat végpontjával.
Ismeri az ekvivalenciapont meghatározásának módszereit?
Nos, ez egyáltalán nem nehéz. A módszer magában foglalja a PH-változást, a színváltozást, a vezetőképesség különbségét, a hőmérséklet-változást és a csapadék képződését. Egy titrálási folyamat során akkor találjuk meg az ekvivalencia- vagy sztöchiometriai pontot, amikor elegendő bázis és sav van az oldat semlegesítéséhez.
Tudja?
Egy kémiai reakcióban az ekvivalenciapontot sztöchiometriai pontnak is nevezik.
Óvatosan adjuk hozzá a titrálószer cseppjeit egy bürettán keresztül.
Lásd még: Mi a különbség az "está" és az "esta" vagy az "esté" és az "este" között? (spanyol nyelvtan) - Minden különbségNyolc módszer egy titrálási folyamat ekvivalenciapontjának meghatározására!
A titrálási folyamat ekvivalenciapontjának megállapítására több módszer is létezik.
- PH-indikátor
- Vezetőképesség
- Színváltozás
- Csapadék
- Amperometria
- Termometrikus titrimetria
PH mutató
A titrálás ekvivalenciapontjának megállapításához használhatunk színes PH-indikátort. A PH-indikátor a PH-értéknek megfelelően változtatja a színét. A titrálás kezdetén adjuk hozzá az indikátorfestéket. Amikor a végponton észrevesszük a színváltozást, az jelzi az ekvivalenciapont becslését.
Vezetőképesség
Tudtad, hogy a vezetőképesség nem egyszerű módszer egy titrálás ekvivalenciapontjának meghatározására? Mert az oldatban más ionok is jelen vannak, amelyek hozzájárulnak a vezetőképességhez. Az ionok befolyásolják az oldat elektromos vezetőképességét. Bár, ha az ionok reakcióba lépnek, az elegy vezetőképessége megváltozik.
Színváltás
A színváltozás az elsődleges módszer a titrálási folyamat ekvivalenciapontjának meghatározására. Egyes reakciókban a szín automatikusan megváltozik az ekvivalenciapontban. Ezt láthatjuk a redoxi titrálásnál, ahol átmeneti fémekre van szükségünk.
Csapadék
A kicsapódást arra használhatjuk, hogy kiszúrjuk a titrálási folyamat ekvivalenciapontját, amikor a kémiai reakció eredményeként oldhatatlan csapadék jelenik meg. A kicsapódás meghatározása azonban kihívást jelenthet a részecskeméret, a szín és az ülepedési sebesség miatt, amit nagyon nehéz észrevenni.
Amperometria
Az amperometria egy gyakorlati módszer a titrálási folyamat ekvivalenciapontjának meghatározására. Ha a felesleges titrálószert eltávolítjuk, akkor ezt az amperometriás módszert alkalmazzuk.
Termometrikus titrimetria
A termometriás titrimetriában az ekvivalenciapont meghatározásának módja a kémiai reakcióban bekövetkező hőmérsékletváltozás mértéke. Tudja, hogy van egy inflexiós pont, amely az endoterm és exoterm reakció ekvivalenciapontját mutatja?
Izotermikus kalorimetria
Izotermikus titrálási kaloriméter készülékkel bizonyos mennyiségű hőt állítunk elő. A hő mérésével meghatározzuk a titrálási folyamat ekvivalenciapontját. Ezt a módszert általában biokémiai reakciókban használjuk az ekvivalenciapont meghatározására.
Spektroszkópia
A spektroszkópiát csak akkor tudjuk használni az ekvivalenciapont meghatározására, ha ismerjük a titrálószert, a terméket, a reaktánst és a reaktáns spektrumát. Ezt a módszert használjuk a félvezető maratás azonosítására.
Az ekvivalenciapontot akkor érjük el, amikor a titrálószer és a titrálóanyag egyenlő mennyiségben keveredik.
Mit kell tudni a kémiai reakció végpontjáról?
A végpont egy kémiai reakcióban az a pont, ahol a titrálás során a szín megváltozik. Ez jelenti a titrálás végét.
A végpontot a titrálószer cseppszámának gondos kezelésével érhetjük el. Egyetlen cseppel megváltoztathatjuk az oldat PH-értékét. A végpontot úgy is nevezik, hogy a térfogatpont.
Nyolc különbség az ekvivalenciapont és a végpont között egy kémiai reakcióban
Ekvivalenciapont | Végpont |
Mi a különbség a meghatározásukban? | |
A titrálási folyamatnak az a pontja, amikor a titrálószer móljai megegyeznek a titrálandó másik anyag móljaival. | A titrálás végpontját azonban akkor lehet azonosítani, amikor az indikátor megváltoztatja a színét. |
Mikor fordulnak elő? | |
Az ekvivalenciapont a végpont előtt következik be. | A végpont az ekvivalenciapont után következik. |
Elméleti Vs tényleges | |
Az ekvivalenciapont egy elméleti pont. | A végpont nem egy elméleti pont, hanem egy tényleges pont, amelyet a laboratóriumban fedezünk fel. |
A gyenge savakkal való kapcsolat | |
A gyenge savak esetében számos ekvivalenciapont lehetséges. | A gyenge savak esetében csak egy végpont lehetséges. |
Hányszor kerül rá sor? | |
Az ekvivalenciapont a kémiai folyamat során számos alkalommal fordul elő. | Ez csak egyszer történik meg egy kémiai folyamat során. |
Befejezik a titrálási folyamatot? | |
A titrálás folyamata nem fejeződik be, amikor megkapjuk az ekvivalenciapontot. | A titrálás folyamata akkor fejeződik be, ha megkapjuk a végpontot. |
Mi fejezi be a reakciót a titrálószer és az analit között? | |
A titrálószer és az analit közötti reakció végét jelzi. | Nem jelzi a titrálószer és az analit közötti reakció végét. |
A színváltozás | |
Egy kémiai reakcióban a színváltozás bekövetkezése előtt kapjuk meg az ekvivalenciapontot. | A végpontot akkor jelezzük, amikor egy kémiai reakcióban színváltozás következik be. |
Egy ekvivalenciapont és egy végpont összehasonlítása
Tudod, miért fontosak a kémiai reakciók?
A kémiai reakciók nagyon fontosak mindennapi életünkben.
- A kémiai reakciók miatt az emberek érdeklődni kezdenek a kémia iránt, mivel izgalmat és szórakozást nyújt.
- A vérminták kémiai reakciók segítségével történő vizsgálatával akár bűnügyi rejtélyeken is dolgozhatunk.
- A kémiai reakciók segítenek eldönteni, hogy melyik bolygón tapasztalható élet.
- Az emberi felfedezés, a tűz, nem más, mint egy kémiai reakció.
Nézze meg és tanulja meg a sav-bázis titrálást
Következtetés
- Ez a cikk a kémiai reakcióban az ekvivalenciapont és a végpont közötti különbségekről szól.
- A végpont a meghatározott indikátor színének megváltozása, amely a titrálási folyamat befejezését jelzi. Az ekvivalenciapont viszont az a pont, ahol a titrálószer pontos mennyisége semlegesíti az analitot.
- Az ekvivalenciapont egy elméleti pont, de a végpont egy tényleges pont, amelyet a laboratóriumban fedezünk fel.
- A titrálás során több ekvivalenciapont is előfordulhat.
- Az ekvivalenciapontot a kémiai reakcióban a színváltozás bekövetkezése előtt érjük el. A végpontot azonban akkor azonosítjuk, amikor a kémiai reakcióban színváltozás következik be.
- Ha nincsenek kémiai reakciók, semmi sem fog megváltozni. Nehéz elképzelni az életet kémiai reakciók nélkül.
Kapcsolódó cikkek
- Mi a különbség a vektorok és a tenzorok között? (Magyarázat)
- A különbség dy/dx & dx/dy között (leírva)
- Mi a különbség az aktív és a reaktív erő között? (A kontraszt)
- Különbség a feltételes és a marginális eloszlás között (magyarázat)